hogyan számítom ki a CO2-kibocsátást a bevételhez képest

A kibocsátási intenzitás a kibocsátás osztva a bevétellel

A CO2-kibocsátás euró bevételre vetítve — más szóval kibocsátási intenzitás — úgy számítod ki, hogy az egy év alatt keletkezett teljes kibocsátást (CO2-ekvivalensben, tonnában) osztod az éves bevétellel (euróban). Az eredmény általában egy kis szám, például 0,00012 tonna CO2 euróra vetítve, és az ügyfelek ezt elsősorban azért kérik, hogy a különböző méretű vállalatokat össze lehessen hasonlítani. A számláló — a kibocsátás — az a rész, ahol az vita általában folyik, nem a nevező.

A kérdés, amely az ügyfeleknek valóban nehézséget okoz, az, hogy milyen kibocsátás szerepelhet abban a számlálóban. Az EFRAG VSME alapmodulja általában azt kéri a vállalataktól, hogy a scope 1 és scope 2 adatait adják meg; a scope 3 ebben egy kiegészítő elem, nem az alap. Ez azt jelenti, hogy a számláló esetében a legtöbbször közvetett üvegházhatású gáz kibocsátásával (1. hatókör) és beszerzett energia közvetett kibocsátásával (2. hatókör) összeadod egymást, és ezt az összeget elosztod a bevétellel. Ha ez a két szám külön-külön már korábban kitöltöttél egy másik listánál, akkor ez az osztás nem jelent további munkát — osztás, nem új mérés.

Mely szabályozásokra vezethető vissza: GHG Protocol és VSME

A scope 1, 2 és 3 besorolása a GHG Protokollból származik; ez az a keret, amelyre gyakorlatilag minden ügyfélkérdőív hivatkozik, még akkor is, ha a lista maga más formátumot használ. Az EFRAG VSME standard erre épít, és az alapmodul meghatározza, hogy mely scope-ok kötelezőek a kis- és közepes méretű vállalkozás kibocsátási adataihoz — scope 1 és 2 az alapban, scope 3 kiegészítésként. Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy ügyfél a "kibocsátás" alatt csak a scope 1 és 2 értékét érti, vagy a scope 3-at is látni akarja, akkor pontosan ez az eltérés az, amely az ügyfél az 1., 2. és 3. körzetbeli kibocsátásra kérdez rá, hogyan töltöm ki ezt helyesen vonatkozik.